2011. november 8., kedd

Bárányok


Így többes számban és mindkettő a sütőmből került elő, de csak az egyik ehető.

A torta ötletét itt láttam, azóta motoszkált a fejemben, most Sophia második szülinapja remek alkalom volt a megvalósításra. Dr.Oetker marcipánt viszont soha többet nem használok semmihez. Az van ráírva, hogy bevonásra is alkalmas, nos nem az. Ragad, nyúlik, szakad és olyan szinten olvad, ha nem a hűtőben van, hogy borzalom. Meg is repedt a bari feje kicsit és mire két órát autóztattuk Tesóékhoz, gyakorlatilag szétnyílt a homloka. Attila szerint olyan volt, mint akit baltával fejbe csaptak, és tényleg.
A medál a nyakláncra ékszergyurmából készült és ugyanolyan volt, mint a torta. Ez volt az első találkozásom az anyaggal, van még hova fejlődnöm, de szerintem aranyos lett.

3 megjegyzés: